Megjelent Gyöngyi és Ördög Nóri közös Kismama jóga DVD-je. Megvásárolható és megrendelhető a Padma Jógastúdióban is! :-)
DVD rendelés >>                         Fontos információk |  Táborok |  Workshopok |  Órarend  

A jóga hatásai


A jóga nagyon sok összetevőből épül föl. Ezek az összetevők olyan szigetek a jóga teljes eszköztárában, amelyek önmagukban is működő egységet alkotnak. Ezzel együtt a különböző szegmensek között van átfedés. Az átfedéseket úgy kell értenünk, hogy egy adott gyakorlat akár több szegmensnek is része lehet. De gyakran adódik olyan, hogy egy adott összetett gyakorlaton belül több részterület különálló eleme is felfedezhető. Jobban fogjuk ezt érteni, ha látjuk a konkrét területeket.

Fontossági sorrend nincs a felsorolásban. Minden rész egyenrangú. Egyik a másikat segíti, kiegészíti. Az itt következő felosztás egy lehetséges csoportosítása a gyakorlatoknak. Más felosztás is lehetséges.

Ászana - testtartások
Pránajáma - légzés
Mudrák – szimbolikus tartások
Satkamák, Kriyák – tisztító gyakorlatok
Relaxáció – a pihenés tudománya
Koncentráció
Kontempláció - szemlélődés
Meditáció
Mantrák – szótagok
Bandhák
Filozófia

Most mindegyikről következik néhány sor, hogy átlátható legyen a jóga felépítése.

1. Ászana

Általában ászanának hívunk minden olyan testtartást, amelyben huzamos ideig tartózkodunk a jógázás során. Bizonyos értelemben bármelyik testhelyzet lehet ászana, amit csak képesek vagyunk felvenni az egyszerű üléstől kezdve a fejenállásban végzett lótuszülésig. Ám az, hogy mitől válik egy testhelyzet ászanává az dönti el, hogy milyen tudati állapotban vagyunk közben. Nem nevezhető ászanának az, amikor valaki egy kicsavart pózban pl. olvas. Mivel ezt olvasásnak hívjuk, nem jógázásnak. Jóga és egyben ászana a testtartás akkor lesz, ha a figyelem teljes egészében a testgyakorlatra összpontosul.

2. Pránajáma
Ez a légzésgyakorlatok gyűjtőneve.

A légzőgyakorlatot megint csak nem az teszi jógalégzéssé, hogy jó nagyokat szuszogunk. Esetleg még néhány karmozdulatot is végzünk hozzá. A légzés is úgy válik gyakorlattá, hogy a figyelem teljesen uralt. Ilyenkor meg lehet figyelni a levegő útját a tüdőbe, hőmérsékletét, szagát, stb. Meg lehet figyelni a légzés közben jelentkező érzeteket is.

A légzés akkor válik pránajámává, ha a figyelem nem csapong más gondolatokon. Ugyanakkor ez a gyakorlat az energia irányításának és uralásának eszköze is.

3. Mudrák

A különböző kéztartások és szimbolikus tartalmú ászanák neve gyakran mudra. A jóga kulturális és szakrális hagyományiban gyakori elem. Hatása van az energiaáramlásokra, a tudatállapotokra és a legtöbb mentális képességre.

 

4. Satkarmák, Kriyák

Ezek a híres, hírhedt tisztítógyakorlatok. A tisztítógyakorlatoknak manapság is nagy hasznát vesszük. Az orrmosás, vagy a beöntés, de még a gyomormosás is jellemző tisztítógyakorlat a jógik között.

5. Relaxáció

Ez sokaknál a legkedveltebb része a foglalkozásoknak. Végre az egész napos fáradtság után, melyet néha még az ászanákkal való ismerkedés fizikai művelete is tetéz, elterülhetnek és nem kell csinálni semmit.

Ez azért teljesen mégsincs így. A relaxáció ugyanis szintén egy rendkívül aktív, bár fizikailag tökéletesen passzív állapot. Itt mentálisan végezzük a „munka” java részét.

 

6. Koncentráció

E-nélkül lényegében az összes gyakorlat értelmét veszti. Igaz vannak kifejezetten koncentrációs gyakorlatok. De a legtöbb tevékenység a jógában igényli a figyelem tökéletes összpontosítását, így lényegében a legtöbb gyakorlat nagy mértékben fejleszti a koncentrációs kézséget és a mentális állóképességet.

7. Kontempláció

A koncentráció által bizonyos dolgokat kizárunk a figyelem előteréből. A kontempláció ennek az ellenkezője, amikor a figyelem kitárul és mindenre kiterjed, ami a környezetben megnyilvánul. A szemlélődésnek ezen a fokán a figyelem olyan nyitott, hogy egyszerre érzi az ember a bőrén jelentkező érzeteket, a testén belül játszódó folyamatokat azokkal az ingerekkel, amelyek a külvilágból érkeznek, akár hang, akár fény vagy más inger formájában jön az az ember felé.

8. Meditáció

Sajátos tudatállapot, amely a valóság és önmagunk megismerésére szolgál. Ebben az állapotban megszűnnek a szokásos viszonyítási pontok és az ember ráébred a világ és önmaga káprázat jellegére. A meditáció eszköz ahhoz, hogy ezen a káprázaton felül emelkedjen a gyakorló.

9. Mantrák

A mudrák mellett a mantrák, vagy másképpen ejtve mantramok jellemzik a legjobban a kultikus megnyilvánulásokat a jóga praxisban. Ezek a hosszabb-rövidebb szótagok, szövegecskék, versikék gyakran szimbolikus tartalmat hordoznak, amelyek rezgéseikkel segítik a meditációt, az elmélyedést.

10. Bandhák

Záraknak lehetne fordítani ezt a kifejezést. Olyan gyakorlatokat értünk alatta, amelyek közben valamelyik testrészt, többnyire energetikailag lezárjuk. Ilyen lehet egy állzár, de egy hasbeszívás is. A bandhák lényege, hogy zsilipeljék és szabályozzák az energiaáramlást a testben, s mint egy duzzasztógát, megfelelő mennyiségben a megfelelő irányba terelje az ember „energia folyóit”. Filozófia
Talán meglepő lehet, hogy a filozófiát is a gyakorlatokhoz soroltuk. Ez nem véletlen. Ez adja azt a háttért a jógában, amely értelmet ad végső soron minden tevékenységünknek. Ez nem csak a jóga gyakorlatok lényegére, hanem egész életvitelünkre igaz. A jóga a filozófiai tartalma nélkül lényegében üres testgyakorlássá válhat. A mai korban sajnos erre nagyon sok példa akad.

Az, hogy a jóga filozófiai tartalmával teljes, nem azt jelenti hogy a jóga vallás lenne. Nem is lehet vallás, mivel egész tudománya tapasztalatokra épít. A jóga filozófiai oldala a gyakorlatias szemléletet támasztja alá és magyarázatokat és iránymutatásokat nyújt a tapasztalatok megértéséhez. A jóga gyakorlását bármely hitű ember végezheti, hiszen a jóga mindössze segítséget nyújt az élet területein, beleértve a lelki életet is.



Letölthető órarend!


Jelentkezés a tanfolyamra

tel: 06-1-220-7013
mobil: 06 20 552-6305
e-mail: padma@jogastudio.hu
A_joga_hatasai